Ha csodák nem is, de csodanövények léteznek |
|
2012.04.28. 23:16 |
Pár héttel ezelőtt a lányom jóvoltából szert tettem eme különleges növényre. Ami úgy alakult, hogy épp a szegedi piacot járta, amikor felhívott, hogy látott egy növényt, a piacon intenzív érdeklődés mutatkozik rá és cukor helyett kell használni és stb… na innentől lettem én Stevia tulajdonos.

Stevia /Sztívia/ az egészséges édesség
„0 kalória”
Ha csodák nem is, de csodanövények léteznek
A Stevia a mai napig közkedvelt édesítő a világ számos táján. A növény különlegessége hogy levelei 30x édesebbek a cukornál, de mégsem hizlalnak. A belőle készült kivonat pedig 300x édesebb a fehér cukornál. Aki diétázik vagy cukorbeteg, szerezzen be egy ilyen növényt, mert nem kell mást tennie, mint letépni a levelet és beletenni teába, süteménybe, kávéba, ételbe.
A leszedett levél felhasználható frissen is, összevágva, de ha a növény gyorsabban növekszik, Hetente akár 20 cm is nőhet. Apró fehér virágait nyáron hozza. Cukortartalma a virágzást megelőzően a legmagasabb. A száraz leveleket meg lehet darálni és édesítőként használni vagy vízbe áztatni, és az így kapott levet tartósítószerként használni. Az őrölt leveleket teákhoz is használják. Számos édesítőszerrel szemben a Stevia előnye, hogy kalória-és szénhidrátmentes, nulla a glikémiás indexe és sütésnél-főzésnél 198 fokig megtartja az édes ízét.
Sok kertész ültet Stevia növényeket a kertbe, mert az a tapasztalat, hogy a Stevia édes ízének köszönhetően távol tartja a tetveket és elűzi a rovarokat. Amennyiben biokertész vagy, és olyan növényt szeretnél elültetni, amely csökkenteni fogja a rovarok számát a kerted teljes területén, akkor a Stevia nagyon jó választás, hiszen hasznos és egyszerű a gondozása.
|
 |
Ritkaság a karéjos levélkaktusz |
|
2012.04.27. 10:17 |
A karéjos levélkaktusz (Epiphyllum anguligerum) bemutatása
Most hogy végre megtaláltam az Interneten gondoltam, írok róla pár szót. Természetesen, a cserenövényeim közé tartozik ő is.
Bulgáriában láttam meg, éppen cserépbe tartózkodott, olyan első látásra megtetszett dolog volt.
El is követtem azt a „gaz” tettet, hogy letörtem belőle egy pici hajtást, gondosan, nedves papírtörlőbe csomagolva hazahoztam és itthon meggyökereztetem. Szépen elkezdett megerősödni, növekedni, de még az hagyján, állandóan átmászott a mellette lévő virág cserepébe és ott is gyökeret vetett.
Nyárra kitettem az udvarra és ott is jól érezte magát, de télen bent is. Nem mutatott különösebb igényt semmire. Elég gyorsan a kedvencemmé nőtte ki magát.
Azt hogy még virágzik is, csak most tudtam meg, amikor rátaláltam a neten.

Habitus: Sűrű növekedésű epifita, húsos, levélszerű, mélyen fogazott ágakkal. Hajtásai zöldek.
Virág: Aktinomorf; a tölcsér alakú, 8 cm-es, sárgás-fehér-rózsaszín virágok a levélhónaljban fejlődnek. Éjszaka virágzik.
Levél: Mélyen fogazott, örökzöld, 30-60 cm hosszú. A karéjos levélkaktuszt ne tévesszük össze a hasonló kinézetű Cryptocereus anthonyanus növénnyel.
Termés: Vörös bogyótermés ragacsos terméshússal.
|
 |
Kontyvirág történet |
|
2012.04.24. 14:00 |
Kapcsolatom a kontyvirággal a horvát Goli-otok szigeten kezdődött. Nyaralásunk alkalmával látogattunk a börtön szigetre.
Szárazság, por és kő mindenfele. Növényvilága szinte semmi azt pár szúrós bozótot és fenyőt kivéve. Még a tarack is látványosan szenvedett a forró kövek között.
Üres csigaházakat gyűjtöttem, amikor felfigyeltem erre a tájba nem illő növénykére. A fehér kövek között rikítottak a piros bogyói. Levele egy szál sem. Hogy a kies talajon miből táplálkozott, azt nem tudom.
Elhoztam egy apró hagymát. Itthon jó kövér feketeföldbe elültettem. Aztán eltűnt a nyár folyamán. Amikor az ősz végén szedtem ki a földből a virágokat a beteleltetéshez, találtam egy háromlevelű zöld növényt, persze, hogy ebben a formában nem ismertem fel. Cserépbe ültettem bevittem. A télen egyik levelet a másik után hozta. Egyszer csak jött rajta egy jelentéktelen virág. Rá kerestem az Interneten. És, igen, ő volt az, a virág a börtönszigetről csak átöltözött.
Azóta már sokat tudok róla!

Kontyvirág
|
 |
Articsóka helyzetjelentés |
|
2012.04.17. 22:15 |

Első találkozásom az articsókával Velencében történt akkor még nem értettem mit is kezdenek ezzel a növénnyel. Már akkor is tetszettek ezek a lilás zöld rózsák, amelyeket olyan csodásan ki pakolva kínáltak a piacon. Ma már az is tudom, hol találom a rejtett kincsét, a zsenge articsóka-szívet.
Miután Rómában megkóstoltam az elkészített articsókát és egyáltalán nem ízlett elhatároztam, hogy én most megmutatom.
Vettem egy csomag articsóka (Violetto di Romagna) magot kb. két héttel ezelőtt elültettem.
Most elérte azt az állapotot, hogy szétültessem, egyesével kis poharakba, mert mostanában nagyon hideg van és még nem merem a kertbe ki vinni.

|
 |
|