Több, mint tök!

A Luffatök trópusokon, Ázsiában és Afrikában honos egynyári növény.8 luffa faj létezik. Hengeres termése sima felületű.

Virágrügyei, szára, zsenge levelei ehetők. Magvából étolajat nyernek. A terméséből sokféle érdekességet lehet készíteni. Fiatal, éretlen állapotban helyenként uborkához hasonló savanyúságot készítenek. Míg az érett termésekből nyert száraz rostokból szivacs, törülköző, talpbetét formálható. Ipari feldolgozással különböző szűrők előállítására is alkalmas, emellett a papírgyártás alapanyagául szolgálhat. Festve, lakkozva különféle dísztárgyak készíthetők belőle. A belőle készült mosdószivacsok nálunk is egyre gyakrabban kaphatók luffaszivacs néven. Első osztályú és kíméletes bőrradír.

Termései lecsüngve 30-40 centiméteresre növekedhetnek, a teljes érés érdekében egészen ősz végéig a növényen hagyhatjuk őket. A szivacstök erős támasztékot igényel, akár 3 méterre is felkúszik. Érdemes olyan helyre vetni, ahol sok napsütést kap, hiszen fényigényes növény.A levelek szórt állásúak, alakjuk az uborka leveléhez hasonló, kellemetlen illatú.  A virágzásig és az alatt sok vizet kíván, a mindennapos öntözést meghálálja, mutatós sárga virágokat nevel, majd megjelennek az apró zöld tökök is. A magok csírázása 10-14 C-fokon lassan, vontatottan halad, a zavartalan csírázáshoz 20 fok feletti hőmérséklet szükséges. Kelés után alacsonyabb hőmérséklet (6-8 fok) megfelelő a számára. Jól alkalmazkodik a nagy és párás meleghez, sőt virágzás ás terméskötés időszakában a magas hőmérséklet kifejezetten előnyös számára.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés