Ennek a növénynek legalább olyan értékes az ásványi anyag készlete, mint a spenóté, a C-vitamin tartalma viszont a háromszorosa, nem csoda, hogy már a középkorban is főzeléknövényként tartották számon.
A másik nagyon fontos tulajdonsága hogy mindenféle hókuszpókusz nélkül elűzi a vakondokat.
Növénytanilag ez egy nagyon különös növény. 2.5 m-re is megnő már ha hagyjuk. A spenóttal ellentétben nyár végéig szedhető.
Szaporítani magról kell, helybevetéssel, amire már októberben is sor kerülhet (lehetőleg az idei, friss magból). Ezzel a céllal néhány példányt hagyjunk magszárba menni. ősszel magot foghatsz róla. Az elvetett mag akár már februárban csírázásnak indul. Így kora tavasszal hamar fejlődésnek indulnak a növények. Ha kora tavasszal, majd pedig a nyár elején a megürülő ágyásokba is vetünk, akkor ezzel biztosíthatjuk, hogy egész nyáron legyen friss, zsenge növény. Vetés után 40-60 nappal szedhető. Az idősebb növényekből érdemes minden évben őszig nevelni néhányat, hogy magot gyűjthessünk, mert ezek csírázóképessége elég gyenge, kétéves vagy annál idősebb mag már nem szokott kikelni.
Bővebben:
Kerti laboda
A növény latin neve: Atriplex hortensis
Amellett az áldásos tulajdonsága mellett, hogy riasztja a vakondokat, spenót helyett is termeszthető, kitűnő főzeléknövény. Sokáig és könnyen szedhető, levelei puhábbak. Nagy tömeget ad (2-4 kg/m2). Igénytelen, kevés munkát igényel. Ásványi sókat jelentős mértékben, vitaminokat mérsékelten tartalmaz.
Termesztése. Mindig magvetéssel szaporítjuk. Lehet a labodát tisztán egymagában vagy kevert vetéssel is szaporítani. Minél korábban vetjük, annál jobb. A németek az őszi vetést javasolják, tehát az októberit, bár szerintem, ha a talajállapot megengedi, januárban is vethető.
Általában úgy készítjük el, mint a spenótot szokás.
Íme, egy-két bevált recept:
Labodafőzelék alföldiesen. 1 kg tisztára mosott kertilaboda-levelet (mindegy, melyik színű változatból) sós vízben puhára főzünk. Leszűrjük és apróra összevágjuk. Rántást készítünk, 5-6 gerezd tavaszi fokhagymát reszelünk bele, kissé megfuttatjuk, majd a főtt labodát hozzáadjuk. Saját levével felöntjük és besűrítjük. Tükörtojással vagy paprikás, húsos lével tálaljuk.
Labodaomlett. 500 g összevágott, megmosott labodalevelet kevés vajon puhára párolunk, összekeverjük 3 egész tojással, 2 kanál tejföllel, megsózzuk, megborsozzuk és kikent tepsibe öntve megsütjük. Tálalás előtt az omlett tetejét gazdagíthatjuk tejföllel összekevert, aprított füstölt sonkával.
Rakott laboda. 1 kg labodát sós, szódabikarbónás vízben megfőzünk, leszűrjük, és szitán áttörjük. 3 dkg zsírból és 3 dkg lisztből világos rántást készítünk, belekeverjük a labodát, felforraljuk, majd sóval, borssal ízesítjük, és kihűlni hagyjuk. 3 tojássárgáját felverünk, hozzákeverjük a langyosra hűlt labodát, tovább keverjük, végül óvatosan hozzávegyítjük a 3 tojás keményre vert habját. 3 tojást keményre főzünk, és felszeletelünk. Kivajazott tortaformába beleteszünk egy réteg labodát, rá a keménytojás-szeleteket, megöntözzük kissé sózott olvasztott vajjal, rá ismét labodát, majd karikákra szeletelt kolbászt, erre labodát, és így felváltva. 30-40 percig, sütőben, közepes tűznél sütjük. Kiborítva kolbász- és keménytojás-szeletekkel díszítjük.
|
Kedves Ágnes!
Igen, egész évben.