SATUREJA HORTENSIS (BORSIKAFŰ, CSOMBOR)

Lilás virágú, 30-35 cm magas és 15-35 cm széles elágazó fűszernövény. Szeptember-októberben nyílnak a virágai. Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek, saláták, fűszerezésére kiváló. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, bélféregirtó, felfúvódást gátló hatása van. Felhasználható  kolbászáruk, vadpácok, mártások, fűszervajak, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor. Mivel csökkenti a felfúvódást, előszeretettel ízesítenek vele babos ételeket. Ne főzzük az étellel együtt, csak a főzés befejezése előtt pár perccel kell az ételhez adni.
Fényigényes, szárazságot is tűrő, egyéves növény. Magját március végén, április elején, 1–2 cm mélyen, 25–30 cm sortávolságra vetjük közép kötött talajba. Többször is vethetünk magokat tavasztól nyár közepéig. Sűrű kelés után 8–10 cm-re ritkítjuk, Ha a növények kezdenek elhajolni, töltsük fel földdel a tövüket. virágzás idején az alsó elágazásnál vágjuk, szárítás után lemorzsoljuk, rostáljuk. Szárításhoz többnyire csokrokba kötik, és tövével lefelé felakasztják. A szárított növényekből, teafüvet és potpourrikat lehet készíteni.
Ha a kert napos, háborítatlan részébe vetjük, akkor ősszel elszórt, érett magjai a következő évben kikelnek. Az ily módon termelt borsikafű (Satureja hortensis) "évelő" növényként termeszthető.