A titokzatos rukkola, virágának illatát csak éjszaka mutatja meg.

A rukkola hullám Olaszországból gyűrűzött be hozzánk, ennek ellenére én itthon fogyasztottam és találkoztam vele először. Az olasz konyha nagyon sokrétűen alkalmazza ezt a növényt. A szendvicsektől kezdve a pestoig, mindenhol megtalálható és legtöbb esetben nyersen fogyasztják. És különböző névvel illetik: rucola, rughetta, arugula, ruchetta.
Szlovéniában a sajtos burekba tesznek rukkola leveleket. Egyiptomban is találkozhatunk vele, a fava babbal készült ételeket egészíti ki. Ischia szigetén, a Nápolyi–öbölben egy rukkolából készült pálinkát is megkóstolhatunk, a neve rucolino, és édeskés-borsos íze van.
Tavasszal ültettem én is(megjegyzem, először) egy sort a kertembe, eleinte csak ritkásan kelt ki és már akkor lyuggatott volt a levele. Utána olvastam és megtudtam, hogy ezeket a lyukakat földibolha okozza, és inkább csak akkor támadja meg, ha száraz napos helyre ültetjük a rukkolát. Leginkább egy fa alatt félárnyékos helyen érzi jól magát.
Ha teljes napfénynek tesszük ki, a szárazabb körülmények hatására sötétebb és erőteljesebb ízű leveleket fejleszt, viszont megnő a földibolha kártételének mértéke is.
Mivel eléggé ritkásan kelt így szétpalántáltam ezután gyorsan elkezdett nőni. A magok elvetése után 3 héttel már tehetjük is a rukkolát a kedvenc pizzánkra.
Hamarosan megjelentek laza fürtökben nyíló vajszínű virágai, ami szintén fogyasztható és a levelekhez hasonlóan használhatunk.
Ültetésnél kerüljük a hagyma, fokhagyma szomszédságát.
A magvakat fűszerként is használják, és olajat is sajtolnak belőlük.
A rómaiak még a magjait olívaolajban áztatták, és vágykeltőként fogyasztották. A történetíró Plinius korbácsütések esetére javasolta; szerinte ugyanis a rukkola annyira megerősíti a testet, hogy az, komoly fájdalmakat is képes lesz elviselni
Nálunk úgy is hívják, hogy borsmustár.
Latin neve: Eruca sativa.
Régen, mint általában a fűszernövényeket, a rukkolát is afrodiziákumként tartották számon, ezért volt tilos a termesztése a régi kolostorokban. A, C, K vitamin is van benne, de vasban és kalciumban is gazdag. Íze mustáros, borsos, kicsit talán a tormára, egyesek szerint a földimogyoróra emlékeztet.
Augusztusban lehet róla magot gyűjteni, (rengeteg magot termel) de mint a metélő petrezselymet mindig visszavághatod, és újra hoz leveleket.
Ősz eleji vetéssel is érdemes próbálkoznunk: a növény jó eséllyel áttelel, ehhez azonban napos, szélvédett területet kell biztosítanunk, és egész télen van friss salátád.

Rukkola pesto
Hozzávalók:
1 csokor rukkola
1 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
só, frissen őrölt bors
Elkészítés: A rukkolát összeturmixoljuk az olívaolajjal, fokhagymával, sóval és borssal. Pirítósra kenve nagyon finom, de sültekhez is jól passzol.
Rukkolás paradicsomsaláta sült, füstölt sajttal
Hozzávalók 4 személyre:
4 paradicsom
20 dkg rukkola
1 evőkanál pesto
1 dl olívaolaj
2 evőkanál balzsamecet
40 dkg füstölt sajt (4 szelet)
Elkészítés: A paradicsomot megmossuk, felkarikázzuk. A salátát megmossuk, leszárítjuk, és tányérra tesszük.
A paradicsomot a salátára fektetjük, sózzuk, borsozzuk. A pestót elkeverjük az olaj felével, és a balzsamecettel együtt a salátára locsoljuk. A maradék olajat felforrósítjuk, és megsütjük benne a sajtok mindkét oldalát. Még forrón a salátára rátesszük, és azonnal tálaljuk.
|